Egy ember betért a borbélyhoz, hogy szokásához híven levágassa a haját és megigazítassa a szakállát. Rögtön az elején szóba is elegyedtek, beszélgettek erről is, arról is.

Hirtelen szóba került Isten. A borbély így szólt:
-  Nézze uram, én nem hiszem el, ahogyan azt Ön állítja, hogy Isten létezik.
-  Miért mondja ezt? - kérdezi a vendég.
-  Nos, hát ez nagyon egyszerű. Csak lépjen ki az utcára és máris ráébredhet arra, hogy Isten nem létezik. Mondja csak, ha Isten létezne, lenne ennyi beteg ember? Lennének bántalmazott gyerekek? Ha Isten létezne, nem lenne szenvedés, sem fájdfalom. Nem hiszem, hogy egy Isten megengedné mindezeket."
              A vendég elgondolkodott, de nem akart válaszolni, mert tudta csak vita kerekedne belőle. A borbély közben befejezte a munkát és a férfi távozott az üzletből. Amint kilépett az utcára, meglátott egy férfit hosszú hajjal és nagy szakállal. (az alak nagyon elhanyagolt volt, olyan, aki rég nem járt borbély üzlet közelében). 
            Ekkor a férfi hirtelen megfordult és visszament a borbélyhoz, majd így szólt:
-  Tudja mit? Borbélyok nem léteznek!
-  Hogyhogy nem léteznek? - kérdezi a borbély meglepetten - Nézze csak, itt állok maga előtt és borbély vagyok.
-  Nem! - vágta rá a férfi - Nem léteznek, hiszen ha lennének, akkor nem lennének emberek csapzott hajjal és ápolatlan szakállal, mint az a férfi aki ott sétál az utcán. 
-  Jajj, hát a borbélyok léteznek, csak vannak, akik nem térnek be hozzájuk. 
-   Pontosan!- erősít rá a férfi - Pontosan ez a lényeg! Isten igenis létezik, csakhogy az emberek nem mennek Hozzá és nem keresik Őt, ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon.